Egy kicsit magamról:
Márkus Zsuzsanna Mónika vagyok,
Soroksáron ( Bp. XXIII. ker ) élek a kutyáimmal.
Sokáig lakásban laktam családommal, ahol nem engedték meg, hogy kutyát tartsak, ezért gyakran ellátogattam nagyszüleimhez, akiknél egy simaszőrű foxterrier volt ( Apród ).
Két évvel később (2002-ben) kertes házba költöztünk, amikor hazavittem egy utcán talált kiskutyát, Happyt ( Ő egy németjuhász-vizsla keverék szuka kutyus). Szerencsére befogadtuk.
Azonban továbbra is vágytam a kedvenc fajtámra, a -ra.
Egy évre rá (2003-ban) megérkezett az első dobermannom
Castello Branco Carla ’’Maya” .
Aztán mikor Maya már három éves lett (2005-ben), úgy döntöttem még egy új taggal bővítem családom, szintén egy dobermannal,
Tahi-réme O’Nara-val.
2008-ben új kutyát vettünk magunkhoz, kivételesen nem egy dobermannt hanem egy rajzos németjuhászt:
Elza von Cherokee - t.
2011-ben új tag csatlakozott a családunkhoz, egy tündéri yorkshire terrier,
Szofy.
A kutyáimmal töltöm minden szabad időmet. Részt veszünk különböző rendezvényeken, kiállításokon, és olykor versenyeken is.
Legjobban a "munkát"/a sportszerű edzéseket szeretjük, ami a nyomkövetésből, engedelmes gyakorlati részből, illetve az őrző-védőből áll.
Bár kutyáim nem kimondottan munka vérvonalúak, de ettől függetlenül a lehető legtöbbet próbálom kihozni belőlük a gyakorlások során úgy, hogy azt közben élvezzék velem együtt.
Alapító tagja vagyok a Pfote Sportkutya Egyesület kutyaiskolának (2005 óta), de több kutyaiskolában is megfordulok egy-egy tréning alkalmából.
2010. június 26 és 27-én: sikeresen levizsgáztam és ezzel befejeztem az első OKJ-s Kutyakiképző tanfolyamot kutyáimmal.
Végezetül egy idézet:
˝ Nem elég a célt látni,
járható útja kell!
Nem elég útra kelni,
az úton menni kell!
Egyedül is. Elsőnek
elől indulni kell!"
Márkus Zsuzsanna Mónika
Bp. 2010. .....
|